Az őszi ciprusi tanulmányi kirándulás 2025. okt. 19-25. valósult meg 20 tanuló és 3 kísérő tanár részvételével.
A tábort a BGA Zrt. Nemzetiségi táborok 2025. évi költségvetési támogatása című felhívására beadott, NTAB-KP-1-2025/1-000502 számú pályázaton nyert 2.000.000,- Ft (kettőmillió forint) felhasználásával valósítottuk meg. 
Repülővel utaztunk Budapest-Larnaca-Budapest útvonalon, a szállásunk egy larnacai szállodában volt. Minden reggel bőséges reggeli várt minket az étkezőben, ahol mindenki megtalálta azt, amit éppen kívánt. A tengerpart csak egy utcányira volt, nem kellett sokat sétálni. Az idő tökéletes volt, még a tenger hőmérséklete is megfelelő volt.
Ez alatt az egy hét alatt olyan csodás helyekre látogathattunk el, mint Larnaka városközpontja, ahol megnéztük a Szent Lázár templomot, amely kívül-belül gyönyörű volt. Elsétáltunk a larnakai középkori erődhöz, amely tele volt olyan történelmi tárgyakkal, amiről el sem tudtuk képzelni, hogy mire is használhatták.
Egynapos kirándulást tettünk Lefkarába, amely Ciprusnak egy idilli kis hegyi faluja. Körbevezettek minket a helyi iskolában, betekintést nyerhettünk abba, hogy milyen az ide járó diákok átlagos napja. Meséltek nekünk a falu történetéről és arra is volt lehetőségünk, hogy különböző nézőpontokat ismerjünk meg. Látogatásunk végére, sok érdekes történetet hallottunk és új embereket ismertünk meg.
Egy másik egynapos kirándulás keretében bejártuk Ciprus délkeleti részét. Kezdésnek Choirokitia neolitikus településén jártunk, ahol sok érdekességet tudtunk meg arról, hogy milyen volt az emberek élete
időszámításunk előtt 7000 körül. Ami a legjobban megmaradt, az az érdekes temetkezési szokásuk, amely során halott családtagjaikat saját házuk alapjába temették el, mondhatni, hogy több generáció élt együtt. Kurion ókori városában olyan régészeti emlékeket láthattunk, amelyek a mai napig alapját képezik az építészetnek. A hegy oldalába vésett színházban az idegenvezetőnk előadott nekünk egy ciprusi dalt, ezután már mi is elénekeltünk egy magyar népdalt. A tanulmányi látványosságok után elmentünk Aphrodité-sziklájához, ahol mindenki bebiztosította magának a legenda szerint megszerezhető örök fiatalságot valamilyen módon: valaki szív alakú kavicsot gyűjtött, valaki pedig körbeúszta a sziklát, de csak is az óramutató járásával ellentétes irányban. A szikláról leugrálás sem maradhatott el, még a kísérő tanárok is a gyerekekkel együtt ugráltak a vízbe. A napunk még nem ért véget, következő állomásunk Páfosz volt, ahol ugyancsak meseszép történelmi remekműveket nézhettünk meg. Gazdagon díszitett mozaikokat csodálhattunk meg, amelyek görög mitológiai történeteket mesélnek el.
A tengert sohasem lehet megunni: az egynapos hajókirándulás során mindenki kiélvezhette a kristálytiszta vizet, a megállóknál fürdhettünk és ugrálhattunk a vízbe. Délután a legbátrabbak a tengeri kanapézést is kipróbálták.
Egy napot Ciprus török oldalán is eltölthettünk. Sétálhattunk a bazársoron, Itt megnéztünk a középkori Szent-Miklós templomot, ami ma dzsámiként működik. Amikor bementünk, a cipőnket le kellett venni, a lányoknak fejüket, vállukat és térdüket el kellett takarni a muszlin szokások miatt. A legnagyobb hatással Famagusta – a több mint 50 éve elhagyatott, törökök által felügyelt holt város – volt ránk, melynek utcáitól a hideg is kirázott minket. Nehéz elképzelni, hogy ez az egykor csodás, pezsgéssel teli hely mára már az igazságtalanság és örök csend szimbólumává vált.
Utunk során végig kísért minket idegenvezetőnk, Melinda, akinek érdekes történeteit még akkor sem tudnánk elfelejteni, ha akarnánk. Bármi kérdésünk volt választ kaptunk rá és még olyan érdekességeket is megtudtunk, amikre gondolni sem tudtunk volna. Iliász, a buszvezetőnk is velünk volt végig, és kiderült, hogy nem csak sofőrnek kiváló, hanem remek táncos és szórakoztató művész is.
Ez alatt az egy hét alatt egy nagyon jó közösség alakult ki. Nem számított, hogy ki hány éves, honnan jött, mindenki megtalálta a közös hangot valakivel. Eseménydús napunk után még kiültünk a tengerpartra beszélgetni. Egy olyan társaságban lehettünk, amelynek megvoltak a biztos alapjai, felmenőink görögök és a görög kultúra szerelmesei.
Nemcsak a diákok találták meg egymással a közös hangot, hanem tanárainkkal is nagyon jó kapcsolat alakult ki. Megmutatták nekünk azt, hogy milyen az igazi görög élet. Jó volt hallani amikor görögül beszélgettek, akkor mi is azt kívántuk, hogy ennyire tudjuk a nyelvet. Mindig érdeklődve hallgattuk történeteiket és ők is minket.
Eseménydús egy hetet tudhattunk magunk mögött. Könnyes szemmel búcsúztunk el egymástól. De tudtuk, hogy még összejárunk a későbbiekben és több iskolai programon veszünk majd részt.
